Megbízta Louis Parentet hogy építsen számára egy 18. századi kastélyt mintázó épületet, ez 1907-ben készült el és Doucet zsúfolásig töltötte műgyűjteményével. Ám alig öt évvel később midezt el is adta.
1912-től Jacques Doucet ruhatervei megjelentek a La Gazette du Bon Ton divatmagazinban. Legeredetibb tervei azok voltak, amelyeket a korabeli színésznők számára készített. Cécile Sorel, Rejane és Sarah Bernhardt gyakran viselték az ő ruháit a színpadon és azon kívül egyaránt.
Az alábbi, a Metropolitan Múzeumban őrzött báli ruha egyszerű, de a felhasznált anyagok miatt extravagáns. Bármely nő csábítóan hat benne, testhez álló sziluettje és mély dekoltázsa miatt.
Doucet báli ruha 1898–1900
Forrás: Wikipedia
Doucet estélyi ruha 1900 – 1905
Forrás: Maryland Historical Society
1919-ben feleségül vett egy nála sokkal fiatalabb hölgyet. Az 1920-as években divatháza fokozatosan veszített népszerűségéből. Néhány évvel az első világháború után, 1927-ben egy műteremház tulajdonosa lett, amelyet Paul Ruaud építész tervezett, ez volt a "hôtel particulier". Doucet a kor neves művészeit kérte fel, hogy működjenek közre a belső terek kialakításában, berendezésében. Az esüztözött vaslépcsőt például Csáky József szobrászművész készítette.
Néhány hónappal a műteremlakás 1929-es befejezését követően Doucet meghalt, pár évvel később divatháza is megszűnt.
Egész életében gyűjtötte a műalkotásokat és a könyveket, halálakor posztimpresszionista és kubista festményekből álló gyűjteménye volt, valamint két jelentős könyvgyűjteménye, ezeket a francia nemzetnek adományozta. 1972-ben örökösei műkincsgyűjteményét árverésre bocsájtották. Francois Chapon írt egy könyvet C'etait Jacques Doucet címmel a divattervező életéről és munkásságáról.
A Metropolitan Múzeumban őrzik az alábbi valószínűleg versenyeken vagy más társasági eseményeken viselt darabot. A finom sifonból, csipkéből és bársonyból készült ruha kiváló példája Doucet művészi stílusának. Érdekessége, hogy egyrészes, pedig általában az ilyen viseletek kétrészesek.
Női ruha 1903-ból.
Forrás: Wikipedia