Az aranyozott kor divatja - köntösök 1.

2023. március 04. - Aranyozott kor

Említettem korábban, hogy a hölgyek akkoriban többször is átöltöztek napközben. Reggel köntöst vagy pongyolát viseltek. Ebben a bejegyzésben megmutatom, milyen gyönyörűek voltak ezek az 1880-90-es években.

Először egy japán köntöst mutatok nektek. A 19. században gazdasági kezdeményezés ösztönözte Japánt arra, hogy kizárólag az export piacra termeljen fogyasztási cikkeket és ezek közé tartoztak a köntösök is. A távol keleti ország ugyanis ekkor kezdte meg a nyugati áruk tömeges fogyasztását, főként a nehézipari és mérnöki szektorban. A japánból érkező köntösök díszítő motívumai - a tavaszi virágok, rovarok és lótuszok - az egzotikumot idézték meg az amerikai hölgyek számára. A Yokohama köntös, ahogyan akkoriban nevezték – ennek a városnak a kikötőjéből szállították ugyanis őket nyugatra - egy nagyon szép példája látható az alábbi képen.

Japán selyem köntös, kb. 1875

Forrás: The MET

Míg az anyag és a díszítés japán, a szabás és felépítés a nyugati stílus japán értelmezése és nincs köze az ország hagyományos viseleteihez. Ugyanakkor arra is van példa, hogy egy Japánban vásárolt kimonót nyugati ruhaviseletté alakítottak át. Lássunk erre is egy példát. A csipkés alsó ujjaknak, az elöl és hátul látható halványkék taft betéteknek, illetve a turnűrnek köszönhetően a kimono stílusos nyugati köntössé vált, ugyanakkor mégis erősen felidézi Japánt, különösen a bíbor bélésnek köszönhetően, mely gyakran fordul elő a női kimonókban.

Kimono köntös selyemből, kb. 1885

Forrás: FIDM

A viktoriánus kor közepére és végére jellemző az alábbi képen látható köntös katonai stílusú mandzsettáival, zsinóros övvel és paisley-mintával. A függönyzsínórra emlékeztető öv a korabeli japán köntösön is megfigyelhető volt.

Amerikában készült köntös, kb. 1875

Forrás: The MET

A paisley-mintát nálunk régebben törökmintának nevezték. Valójában eredetileg Indiában készült kasmír-sálakon alkalmazták ezt a mintázatot fekete és piros színekben. Később megjelent női ruhákon is. Finom virágmintáról van szó, amely indiai fenyőtobozok formájához hasonló csoportokban elszórva jelenik meg a kelme felületén. A minta a nevét egy skóciai városról, Paisleyről kapta, ahol eredeti indiai motívumok alapján hasonló szöveteket készítettek.

Az előzőhöz nagyon hasonló, de körülbelül 5-10 évvel későbbi az alábbi, ugyancsak paisley-mintás, gyapjúból és selyemből készült darab, amelyet a sötétkék bársony szegélyek tesznek elegánssá.